Adjunktus
Debreceni Egyetem, MÉK
K
utatóként fő prioritásom új mezőgazdasági technológiák és módszertanok fejlesztése, valamint azok széleskörű gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek értékelése. A mesterséges intelligencia megoldást kínál a precíziós gazdálkodás technológiai innovációi eredményezte adatsokaság hatékony értelmezéséhez, amely növelheti a termelés eredményességét.
Előadásom főbb pontjai:
1. Mesterséges intelligencia – Lehetőségek és kihívások.
2. Az agrárdigitalizáció és az MI kapcsolata.
3. Mesterséges intelligencia szerepe a debreceni agrárkutatásban.
4. Módszerek és fejlesztések gyakorlati hasznosítási lehetőségei.
Előadás:
Mesterséges intelligencia szerepe a mezőgazdaságban – A Debreceni Egyetem agrárkutatási irányvonalai
Partnerünk előadást felvezető cikke
Mesterséges intelligencia szerepe a mezőgazdaságban – A Debreceni Egyetem agrárkutatási irányvonalai
A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya, amely a mezőgazdaságban is rengeteg lehetőséget kínál, de számos kihívással is szembesíti a vállalatokat és a gazdálkodókat. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatom be röviden.
A Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet kiemelt fókuszterülete a precíziós technológiák kutatása és fejlesztése, valamint gyakorlatban hasznosítható innovációk értékelése. A precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció legújabb mérföldköve a mesterséges intelligencia, amelynek térnyerése alapjaiban alakíthatja át a mezőgazdasági adatok feldolgozását és hasznosítását.

Az agrár-műszaki fejlesztésekben a robotizációt, az autonóm gépek terjedését nagymértékben segíti a mesterséges intelligencia, lehetővé téve az önálló döntéshozatalt a szenzorok által érzékelt valós idejű adatok alapján. Az Intézet a Precíziós mezőgazdasági mérnök BSc és Precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakirányú továbbképzés szakokon a mezőgazdaságban jelenleg elérhető legkorszerűbb robotikai megoldásokat mutatja be a hallgatóknak, segítve a naprakész ismeretek elsajátítását.
A műszaki innovációk mellett a talaj – növény – környezet rendszerszintű értékelésében, az egyes tényezők önálló és együttes, a termelés eredményességére gyakorolt hatásainak meghatározásában is lehetőséget biztosít a mesterséges intelligencia a kutatók és a termelők részére egyaránt. A talaj- és növényszenzorok automatizált, MI – vezérelt működtetése, valamint a műszeres és távérzékelt mérésekből származó nagyszámú adatok elemzése és értékelése megalapozza a helyes gyakorlati döntéshozatalt.

A mérések elvégzésében és az adatok komplex elemzésében nyújtott támogatás mellett az MI nyelvi modelljei segítségével komplex, nagy mennyiségű szöveges dokumentum rövid időtartam alatt feldolgozható, az információ rövid határidővel kinyerhető. A mezőgazdaságban a megfelelő szakmai információ kiemelt jelentőségű, emiatt a kutatási célunk a tudományos ismeretek alapján egy kontrollált MI környezet kialakítása, amelyben a termelők és a kutatók a kérdéseikre szakmailag helyénvaló válaszokat kaphatnak.
Összességében az MI alapú módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban is komoly változásokat eredményezhet, növelve a termelékenységet, miközben elősegítheti a környezeti hatások csökkentését. A technológia gyakorlati hasznosítása azonban megfelelő infrastrukturális és oktatási háttér meglétét is igényli a széles körű elterjedés érdekében, amely a Debreceni Egyetem képzési és kutatási tevékenységében egyaránt megjelenik.
Dr. Bojtor Csaba
Adjunktus
Debreceni Egyetem, MÉK
